Hogyan kérdezzük meg csekély magyar szókinccsel, hogy "Téged hogy hívnak?"
Maya az orvosirendelő várójában igencsak szemezett egy hölggyel. Egyszercsak odaállt mellé és elkezdte hangosan mondogatni nekem, hogy "anya...anya..." Visszaszóltam, hogy "Igen, anya vagyok", mire odafordult a hölgyhöz felszegett fejjel "Hát te?"
Valamint hogyan mondjuk el hasonló nyelvi készségekkel, hogy beszakadt a körmünk? Mutassuk fel nyomatékosan az ujjunkat és közöljük, hogy "kinyít". (mint a kapu) Ha nem mozdulunk egy darabig a helyzetből még számos gyógypuszit is kaphatunk a sérült területre. Jó magyar szokás.
Maya egyébként tényleg a problémamegoldás mestere. Általában mindkét keze tele van az innen-onnan lenyúlt vagy előkotort rágcsálnivalókkal. Öltözés közben ezt úgy oldja meg finom veszteség nélkül, hogy az egyik kezében lévőre ráharap, a másikat meg adogatja egyikből a másikba. Egy évesen ez szerintem elég jó teljesítmény, én biztos nem adtam neki az ötletet.
10-11 hónapos lehetett, mikor a szomszéd lakáskulcsa nagyon megtetszett neki. Ahelyett, hogy követelte volna, behúzott magával a lakásba (még egyedül nem tudott menni), elővetetett egy méretes kézfertőtlenítő sprays flakont és kivitte a szomszédnak, odanyomta a kezébe. Ahogy a szomszéd forgatta a flakont az egyik kezében, hogy mi lehet az, a másikból elkezdte kipiszkálni a kulcsot. Szegény nem nagyon értette, miért nem akarnak vele cserélni. Viszont ha valakitől játékot akar, akkor játékkal szokott cserélni, könyvet könyvre, többnyire sikerrel.
Nem hátrány egy családban, ha valaki ért az üzlethez.